Tudástár

Közösségi interjú

A kezdeményezés, a lakosság megszólításának és bevonásának egyik fontos módszere a közösségi interjú. Azért nevezzük „közösségi"-nek (holott négyszemközti beszélgetésekről van szó), mert az a helyi közérzetre, az egyén és a közösség kapcsolatára, a helyi identitás tartalmára, a közösségi fejlesztési elképzelésekre és a cselekvési kapacitásra kérdez.   

Közösségi beszélgetés  

A közösségi beszélgetés (és azok sorozata) a közösségi interjúk során szerzett tapasztalatok, feltáruló értékek és közösségi problémák nyilvánosságra hozatalát, közösségivé tételét és megbeszélését jelenti. A közösségi beszélgetés(ek) a meghívott interjúalanyok és az általuk bevont szomszédok, ismerősök, valamint a helyi intézmények képviselőinek körében történik, a közösségfejlesztő vezetésével.  

Közösségi felmérés  

A közösségi felmérés egy „ajtótól ajtóig" történő, a helyi lakosok aktív részvételével megvalósuló, közösségfejlesztő aktivizáló módszer, amelyen keresztül mindenki megszólításra (bevonásra) kerül a településen, s a közjóért cselekvők köre szélesedik.  

Helyi cselekvési terv  

A közösségi felmérés eredményeire épülő terv, amely nemcsak a településen élők szükségleteit, saját jövőjükre, településükre vonatkozó elképzeléseit tartalmazza, hanem amelyben a lakosok aktív szerepet is vállalnak a tervek megvalósításában.  

Helyi hagyományok feltárása  

„Akár a jelenkorig, akár a társadalom történetének egy korábbi szakaszában nemzedékről nemzedékre öröklődő, a település közössége(i) körében tovább élő tudás, ismeret, gyakorlat, jelentést hordozó, cselekvéssor, mely az élet bármely területére vonatkozhat, a naptári év valamely jeles napjához, vagy egyéb, a helytörténetben kiemelt eseményhez kapcsolódik. „... az egyik legfőbb különbség az ünnep és a látványosság között: utóbbinak csak nézői vagyunk, előbbinek aktív résztvevői, részesei." (Vanier)  

Közösségi eredmények bemutatása  

A jelen útmutató keretében közösségi eredménynek tekintjük, mindazon tevékenységeket, amelyek a település polgárainak, közösségeinek tevékenysége, együttműködése keretében, a közösségfejlesztési folyamat során megvalósul, függetlenül attól, hogy a helyi közösségi cselekvési tervben szerepel-e? Közösségi eredménynek tekinthető pl. bármely, a helyi közösség által szervezett program, esemény, a fiatalok által felújított ifjúsági klub, az újonnan létrehozott Facebook oldal... Azaz minden olyan esemény, akció, projekt, folyamat, „dolog", amely a közösségfejlesztés eredményeként, következtében, illetve keretében valósul meg. A  

Részvételi fórumok    

Egy konkrét célra szerveződött, a közösség tagjainak részvételével megvalósuló olyan nyilvános találkozók, melyeken a helyi közösséget foglalkoztató kérdéseket, problémákat járják körbe, abból a célból, hogy közösségi válaszok szülessenek az adott problémára. Lehet kiscsoportos, strukturált beszélgetés, melynek célja a közös gondolkodás (pl. párbeszédkörök, szomszédsági tanácsok, kerekasztal beszélgetések), vagy a tágabb közösséget megszólító találkozó is (pl. lakossági fórumok), melyek célja az információk bevitele a közösségbe, vagy új cselekvő tagok bevonása, vagy egy civil szervezet, esetleg szociális szövetkezet létrehozása.  

Helyi értékfeltárás - értékőrzés    

Az értékfeltáró és értékőrző tevékenység széleskörű, helyi összefogáson alapuló közösségi folyamat, melynek keretét a hungarikumokról11 szóló 2012. évi XXX. törvény és a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet biztosítja a települési / táji értéktár, illetve értéktár bizottság létrehozásának lehetőségével. Az értékfeltárás adott település közössége(i) által meghatározott értékek felismerését és dokumentálását, azok rendszerezését, szakszerű feldolgozását és közzétételét szolgálja. A folyamat a közös munkára és a közös döntéshozatalra épül, amely nagyban hozzájárul a kollektív élmény és identitás érzéseinek kialakításához, erősítéséhez és az elköteleződéshez.  

Helyi szellemi kulturális örökség feltárása  

A szellemi kulturális örökség (angolul intangible cultural heritage, franciául patrimoine culturel immatériel) fogalma az intangible/immatériel szóval fejezi ki megfoghatatlan voltát, nem tárgyiasult jellegét. A szellemi kulturális örökség hagyományos és élő egyszerre, folyamatosan újraalkotott és szóban, gyakorlatban továbbadott közösségi identitás. A szellemi kulturális tevékenység soha nem statikus, hanem olyan tudás, mely generációról generációra való vándorlás során alakul ki és létezik tovább. A szellemi kulturális örökség a közösségekben él, annak tagjai az örökség gyakorlói és hordozói, egyben ők a megőrzés letéteményesei is. Ebben az esetben tehát nem helyszínekről, rögzült vagy élettelen tárgyi emlékekről, hanem a mindennapokban élő közösségi megnyilvánulásokról van szó.  

Információs pont  

A településen vagy településrészben széles hozzáférést biztosító, könnyen megközelíthető helyen lévő tájékoztatási pont, ahol megbízható és naprakész felvilágosítást adnak a települések életére hatást gyakorló legfontosabb közhasznú (helyi, köznapi, mindennapi, közérdekű, közösségi, általános) információkról.  Az adott információs pont a településen belül vagy kulturális intézményhez kötődik, vagy esetlegesen közösségi alapú szolgáltatásként jelenjen meg a fejlesztői folyamat hatására (és itt a közösség eldönti, hol legyen ez az információs pont).  

Intézményi, ágazati együttműködések kialakítása, fejlesztése (alapelvek)  

A polgárokkal és közösségeikkel foglalkozó, értük dolgozó intézmények, szervezetek, szakemberek rendszeres együttműködése vagy egy konkrét cél elérése, illetve projekt, feladat megvalósítása érdekében vagy azzal az általános céllal, hogy tevékenységük lehető legteljesebb körét egyeztessék, összehangolják. A